A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai folyamatosan végzik a nem honos növény- és állatfajok eltávolítását a Hévízi-tóból. A 25 darab kihelyezett varsa segítségével szűrik meg a halállományt az őshonos élőlények védelme érdekében.

Sinka Gábor-tájegység vezető, BFNP: „Különösen veszélyesnek tartom a márványrák megjelenését, ez eddig a tóban még nem volt, nem tudtuk hogy van, de a Hévízi csatornában igen, ami sajátos módon egy szűznemzéssel szaporodó akváriumokból kiszabadult díszállat, jól megtudott telepedni, megtalálta az életfeltételeit és az őshonos hazai rákfajokat, mint a folyami rák, kecske rák, vagy a kövirák, azokat a hazai vizekből kiszorítja.”

Az idegenhonos élőlények legtöbbször a felelőtlen emberi magatartás következtében kerülnek bele a vizekbe, otthon megunják az akváriumi állatokat, és úgy gondolják, jobb lesz nekik, ha elengedik őket. A kihelyezett varsákból szinte csak idegenhonos állatokat sikerült kiemelni, a különleges fajok között volt például naphal, szivárvány sügér, márványrák és jukatáni fogasponty is.

Sinka Gábor-tájegység vezető, BFNP: „A Hévízi tó, a hévízi csatornán keresztül egyenesen a Kis-Balatonba, illetve a Balatonba torkollik, igaz h a trópusi fajok egyrésze a Balatonban nem tud megtelepedni, de a klímaváltozást, hogyha figyelembe vesszük, hogy egyre enyhébbek a teleink, egyre kevesebbszer fagynak be a vizek, egyre nagyobb területet tudnak meghódítani ezek az idegen honos fajok is.”

A Hévízi-tóban él egy hévízi nyurga pontynak nevezett őshonosnak tekinthető önálló faj, ezeknek az ikráját, illetve ivadékait mind a trópusi sügérfélék, mind pedig a rákfajok elpusztíthatják, ezért is kiemelten fontos megszabadítani a Hévízi-tavat ezektől az élőlényektől-tette hozzá a szakértő.