Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész tartott előadást a Bibó István Gimnázium diákjainak a Városi Könyvtár előadótermében egy rendhagyó irodalomóra keretében. A könyvtár költözésének befejeztével és az előadóterem elkészültével visszatérnek az intézménybe a régi, jól ismert előadássorozatok, melyek az évek alatt sok érdeklődőt vonzottak. A rendhagyó irodalomórán kívül ilyen például a Hévízi szabadegyetem, a Mesterségem, vagy épp a Spirituális kör.

Szabados Rudolf- könyvtáros, a művelődési központ intézményvezető-helyettese:„Ezek olyan témát boncolgatnak, melyek mindig érdeklődést fognak kiváltani az emberekből, a fiatalokból, például a különböző mesterségek iránti érdeklődés. A pirituális kört pedig nem is kell bemutatni, hiszen nagy kultúrája és keletje van az ezoterikus tanoknak, a spiritualitásnak, az újtudatosságnak, úgyhogy egyértelmű, hogy ezt újra indítottuk. Ezen kívül közönségtalálkozóra lehet számítani, főleg nyáron. Több ismert író, írónő jelezte, hogy szeretne jönni a könyvtárba.”

Dr. Fűzfa Balázs az Európai Szerzők Napja alkalmából várta a gimnázium tanulóit. 2023-ban az Európai Bizottság kezdeményezésére hirdették meg először ezt az ünnepnapot, melynek célja, hogy a fiatalok különböző programok által megismerhessék az európai irodalom sokszínűségét és olvasásra ösztönözzék őket. Az irodalomtörténész A „kizökkent idő” mesterei- avagy az európai irodalom története Szophoklésztől Kertész Imréig című előadását hozta el.

Dr. Fűzfa Balázs- irodalomtörténész:„Ha az ember csak Szophoklészre, vagy Shakespeare-re, Tolsztojra, Dosztojevszkijre, Csehovra, Ibsenre gondol, egészen elképesztő, hogy mennyi mindenről és hány szerzőről lehetne beszélni. A régiek közül nagyjából róluk lesz szó és a magyarokkal fogjuk befejezni, hiszen mi is Európa részei vagyunk. Főképpen Kertész Imréről és Ottlik Gézáról lesz szó, de Örkény Istvánról is kicsit hosszabban beszélünk. Az a véleményem, hogy nagyon örülhetünk, hogy a magyar iskolarendszerben, sok más irodalomtanítási rendszertől eltérően egyáltalán ezek a szerzők ismert nevek.”

Az irodalomtörténész hozzá tette: a fiatalok körében nem magának az olvasásnak a népszerűsítése fontos, hiszen adott esetben többet olvasnak egy nap alatt, mint az idősebb generációk, a kérdés az, milyen típusú szövegeket. A cél nyilván az lenne, hogy minél több szépirodalmi alkotással megismerkedjenek- mondta el Fűzfa Balázs.