Az óraátállítás intézményének ötlete már az XVIII. század Amerikájában felvetődött, egészen pontosan Benjamin Franklin vetette fel annak ötletét, hogy ha az emberek korábban kelnek, így kihasználják a napfényes órákat, akkor kevesebbet kell világítani. Az elsődleges cél tehát a gazdaságos termelés és a hatékonyság növelés volt. Ez aprónak tűnő változás, az ember életritmusát is meg tudja zavarni.

Szabó Siklódi Lia énekes: „Általában hétvégén szokott lenni az óraátállítás és hogyha fellépés van, éjszakába nyúlva, akkor természetesen a mostani nem annyira kedvez, mert kettőről ugye három órára állítjuk át tehát egy órával többet kell fent lenni a színpadon.”

Az emberben egy biológiai óra működik, ami szabályozza az alvás és egyéb biológiai szükségletek periodikusságát. Az óraátállítás ezt tudja megbolygatni.

Dr. Hegedűs Mihály háziorvos: „Egy óra is nagyon sok, hogyha valakinek van egy megszokott alvásideje. Az egy orvosi tény, hogy ha valaki el tudja érni, hogy minden nap ugyan abban az időben feküdjön és keljen, hihetetlenül megkönnyebbül az elalvás. Tehát nem rapszodikusan egyszer tízkor, másszor kettőkor, akkor egyik időben sem tud elaludni. Ha valaki például mindig éjfélkor, egykor, tizenegykor alszik el, percek alatt megy az alvás, ebbe durván belenyúl ez és, nem hosszú időre, de megzavarja az ember munkabírását, nem alussza ki olyan jól magát, fáradtabb egy pár napig.”

Azonban az óraátállítás nem csak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is érinti, nem csak a munkahelyi teljesítményt hanem az iskolai koncentrációt is befolyásolhatja.

Tóthné Dörnyei Éva tanító: „A felnőtteket jobban zavarja, mint a gyerekeket, a gyerekek rugalmasabbak és a változásokhoz hamarabb hozzászoknak. Illetve most, mivel ez a tavaszi szünethez kötődik, a tavaszi szünetben lesz, mire mi jövünk az iskolába teljesen átállt az az óra.”

Az átállást megkönnyíteni pedig a fokozatossággal lehet,ha az ember már néhány nappal az átállítás előtt elkezdi negyed és fél óránként igazítani az életritmusát a nyári időszámításhoz.